Feltehetően legtöbbünk látott már olyan üveget, amelyen bizonyos szögből nézve szivárványos foltok tűntek elő. A szakirodalom is ezt a kifejezést használja erre a jelenségre, szivárvány-hatásnak vagy szivárványosságnak nevezi. De vajon mi váltja ki ezt a hatást a hőszigetelő üvegek esetében? Erre a kérdésre kapunk választ az alábbiakban.

A fent említett “szivárvány-hatást”a fény interferenciája okozza, amely a két átlátszó üveglap sík és párhuzamos felületét keresztezô fényhullámok összeadódásából vagy egymás kioltásából áll. Ez a jelenség csak akkor jön létre, amikor az egybeesôhullámok fázisa ugyanaz, vagy ha ugyanakkora idôértékkel térnek el egymástól. Ilyen interferencia megfigyelhetô mind áthatoló, mind visszaverôdô fényben; nappali fény esetében általában erôteljes színhatás kíséri.
A hôszigetelt üveg, amely legalább két párhuzamos és átlátszó üveglapból áll, elválasztva lég- vagy egyéb gázréteggel, amely közegként eltérô optikai sevezett formákban jelenhet meg:
• Brewster-csíkok, illetve
• Newton-körök.

Brewster csíkok

A Brewster csíkok a hôszigetelt üvegeken a következô esetekben jelennek meg:
1. Abban az esetben, amikor a hôszigetelt szerkezet olyan üveglapokból áll, amelyek vastagsága nagyon kicsi eltérést mutat, a 400-700 nm-es skálán, azaz a fehér nappali fény hullámhosszának tartományán belül marad.
A hôszigetelt szerkezetekben általánosan használt float üveg nagy elônye, hogy valójában minimális vastagság eltérés jellemzi, de ezzel egyidôben különös módon szigetelt üvegbe építve, alkalmazásakor felmerülhet a fényinterferencia nem kívánt hatása. Ez a jelenség elkerülhetetlen.
A Pittsburgh módszerrel gyártott úgynevezett húzott üvegben a vastagság különbség sokkal jelentôsebb, mint a float üveg esetében, ezért szigetelt üvegszerkezetben történô alkalmazása során, gyakorlatilag soha nem jelennek meg Brewster csíkok.

2. Abban az esetben is megjelenhetnek a Brewster csíkok, amikor a hôszigetelt szerkezetet alkotó mindkét lap egyszerre, egymáshoz viszonyítva kis szögben ferde síkú, azaz amikor az üveglapok párhuzamos helyzete közötti különbség 400-700 nm nagyságrendô. A különbség gyakorlatilag elhanyagolható és nincs hatással a szigetelt ablak használhatósági értékére.

A fentiekben ismertetett kétféle esetben a fényinterferencia a hôszigetelt üvegszerkezet felületének különbözô részein széles foltok, csíkok és körök formájában látható. A jelenség sokkal tisztábban látható, ha szögbôl nézzük az üveget.
A fenti következtetéseknek köszön-hetôen megállapíthatjuk, hogy a fehér foltok, csíkok és körök formájában a float üvegbôl álló szigetelt szerkezet különbözôrészein megjelenô Brewster csíkok nem tekinthetôk hibának , ezek a floatüveg tulajdonságaiból adódó jelenségek.

Newton-körök

A Newton-körök olyan szerkezetépítése általában más tengerszint feletti magasságon történik, mint a gyártás, és így az atmoszférikus nyomás, éppúgy mint bármilyen hômérséklet változás vagy eltérés elkerülhetetlenül a szigetelt szerkezetet alkotó üveglapok konkáv vagy konvex elhajlásához vezet.
Ez a jelenség a szerkezetet alkotó üvegek fizikai tulajdonsága, amely szerkezetben a belsô légrés hermetikusan tömített, de kis légrés mellett elôfordulhat, hogy a két, szerkezetet alkotó üveglap érintkezik, vagy majdnem érintkezik egymással. Ilyen esetben olyan optikai rendszer jön létre, amely egy sík-párhuzamos lapból és egy sík-konvex szferikus, nagy görbületi sugárral rendelkezô lencsébôl áll.

Az áthaladó fény interferenciájának és a lencsék szférikus felszíne általi reflexió eredményeképpen Newton körök jönnek létre, amelyek színes koncentrikus keretek formájában koncentrikus körök alakját veszik fel, a szerkezetet alkotó üveglap közepén elhelyezkedve. Ha az üveglapok összeépítése megfelelô módon történik (az üveglapok megfelelô felületnagysága és vastagsága együtt a megfelelô szélesség

Eltekintve a hôszigetelt szerkezetekre jellemzô, fentiekben vázolt interferencia jelenségektôl, a “szivárványosság” a szimpla üveg felületén is megjelenhet, amelyet szintén a vékony rétegek közötti fényinterferencia okozhat és iridizációnak hívnak. Az üveg felületén alkalmazhatnak vékony rétegeket szándékosan, de megjelenhetnek az üvegfelület korróziójának eredményeképpen is. A szándékosan alkalmazott vékony rétegek esetében az üvegek minôsége a feltételezett alkalmazások szerint, az elérendô hatások függvényében állapítható meg és az esetleges interferencia megjelenése nem szükségszerűen tekinthetô hibának. / pl. díszüvegezés, különbözô belsôépítészeti, dekorációs célú üvegezés /.