1. Milyen üveget alkalmazzunk üvegkorlátoknál?
Mindenképpen biztonsági üveget, mely lehet edzett, ragasztott és edzett-ragasztott kombináció. Edzett szerkezetet javasolunk olyan helyeken, ahol az üveg rögzítése pontszeren történik, mert a sima üveg a megfogás mentén, kisebb mechanikai igénybevételtôl befuthat. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy az edzett üveg – bár hajlítószilárdságát tekintve lényegesen jobb, mint a ragasztott – törése esetén apró szilánkokra hullik, és az általa „takart” rész szabaddá válik. A pótlásig a korlát veszélyessé válhat, ha nincs egyéb védôelem. Ezt kivédendô szoktunk ragasztott biztonsági üveget javasolni, mely törés esetén is a helyén marad, ellátja a védelmi funkcióját. De ez nem igazán alkalmas pontszer rögzítés esetén, illetve statikailag gyengébb, mint a hasonló vastagságú edzett üveg. A kettô kombinációja, az edzett-ragasztott szerkezet, már hordozza magában mind az edzett, mind a ragasztott üveg jó tulajdonságait: a pontszer rögzítés mellett nem fut be, és törés esetén a helyén marad. Azonban a technológia miatt (elôbb történik az edzés, majd laminálás) az éleket nem tudjuk utólag egybecsiszolni, köztük némi elcsúszás lehetséges.
Mindegyik megoldásnak van elônye és hátránya, melyet együtt vizsgálva lehet meghozni a legjobb döntést az adott korlátszerkezetnél.

2. Lehet-e hengeres festôvel mintás üveget festeni?
Az általunk jelenleg használt technológiával nem. Ennek oka: a festés után a kitakarást nem lehet úgy felszedni, hogy a festett szélek ne sérüljenek.

3. Nagyméret portál esetén ajánlott-e nagyméret tábla beépítése?
Bár mszakilag lehetséges a nagy-méret üvegek edzése és beépítése, az ilyen portálok tervezésénél mindenképpen érdemes néhány szempontot megvizsgálni: minél nagyobb az üveg, törés esetén, annál bonyolultabb, költségesebb a pótlása. Tudni kell azt is, hogy, bár az edzett üveg apró, szilánkmentes darabokra törik, de ütni tud. S ki szereti, ha több tíz kiló üvegszilánk esik a nyakába?

4. Fejfeletti üvegezésnél milyen szerkezet az ajánlott?
Az építészetben a ragasztott üveg, mert törés esetén a ragasztó összefogja, és nem hullik az emberek nyakába. Ez megoldható hôszigetelô szerkezetek esetén is, mikor a belsô (alsó) oldalra ragasztott üveg kerül.

5. Milyen üvegezés javasolt elôtetôknél?
Az elôtetôk esetében figyelembe kell venni, hogy – törés esetén – nem eshet az alatta tartózkodók fejére, illetve számolni kell az idôjárás viszontagságaival is, pl. a jégesô, hóteher. Ezért elôtetôknél a ragasztott üveg a preferált, ahol a felsô réteg edzett, megnövelve ezzel a szerkezet szilárdságát. Viszont a belsô üveget is ajánlott edzeni, ha az elôtetô nem felület mentén, hanem pontszeren kerül rögzítésre.

6. Edzett üveget lehet-e kisebbre vágatni?
Nem. Az edzés során az üvegbe mesterségesen feszültséget keltünk, mellyel megváltoztatjuk egyes tulajdonságait. Ha az üveget mechanikai hatás éri, a feszültség oldódik, és az üveg apó szilánkokra repül szét. Edzett üvegen csak olyan mveletek végezhetôk, melyek nem jelentenek komoly, mély „beavatkozást” (pl. homokfúvás, savmaratás).

7. Lehetséges-e portá-loknál ragasztott üveget alkalmazni?
Amennyiben az üveg keretbe kerül, semmi akadálya. Így megoldható a tér védelme akár minôsített (átdobásgátló, rácskiváltó, golyóálló vagy robbanásgátló) üvegekbôl. Ha azonban kecses, tartószerkezet nélküli portált szeretnénk mindenképpen egyréteg edzett üveget javasolunk statikai megfontolásokból.

8. Laminálható-e homokfújt üveg, homokfújt oldallal befele?
Technológiailag megoldható, de nincs túl sok értelme, mert ahogy a fólia beépül a felületbe, matt hatását elveszíti. Helyette javasoljuk inkább az üvegek matt fóliával történô laminálását. Hatását tekintve hasonló.

9. Üveglépcsôt szeretnék, milyen üveget javasol?
Az általános az üveg járófelületeknél a 3×8 mm-es illetve a 3×10 mm-es szerkezet. Ezek kiválasztása – elsôsorban – a mérettôl illetve a felfogatástól függ. Fontos, hogy a járófelület mindig legalább három rétegbôl álljon, mert a felsô réteg törése esetén a két alsó még rendelkezik akkora szilárdsággal, hogy elkerülhetô legyen a baleset. A közhiedelemmel ellentétben a felsô réteget lehet, de nem szükséges edzeni.
A csúszásmentesítésre gravírozást, homokfúvást esetleg festést szoktunk javasolni a felhasználási módtól függôen.

10. Homokfújt üvegbôl szeretnék zuhanykabint.
A homokfújt üvegrôl érdemes tudni, hogy a mart felület könnyen koszolódik, és nehezen tisztíthat, ezért zuhanyfülkékhez, ahol fokozott a koszveszély, nem igazán javasoljuk. Kiváltható savmart üveggel, mely drágább, de könnyebben tartható tisztán, illetve a homokfújt üvegeket tudjuk olyan bevonattal kezelni, mely a tisztíthatóságát javítja.