Kérdések az edzett és ragasztott üvegekrôl
Egy korábbi számunkban már csokorba gyűjtöttem néhány kérdést azzal kapcsolatban, hogy milyen szempontokat vegyünk figyelembe az üvegek tervezésénél, használatánál. Most olyan problémákat igyekszem elővezetni az edzett, ragasztott üvegek témakörében, melyekkel naponta találkozunk.
Az edzés során az üveget felmelegítjük 650-720°C hőmérsékletre, majd a hirtelen hűtés következtében „edződik be”. Ha a hűtés nem egyenletes, s az üveg egyik része gyorsabban hűl, mint a másik, akkor előfordulhat a görbeség. Ez a legtöbb esetben beállítással kiküszöbölhető.
2. Mit jelent az edzett üvegnél a zámolás és miért van rá szükség?
A zámolás egy szabálytalan élletörés. Az edzés során az éles felületeken feszültségcsúcsok alakulnak ki, melyek az üveg törését eredményezik. Ezért van szükség zámolásra.
3. Mikor ajánlott az üveg járófelület élét csiszolni?
Fordítsuk meg a kérdést: Mikor nem érdemes? Ha az üveg járólap éle a beépítés során takarást kap, akkor szükségtelen a csiszolás. Minden ellenkező esetben javasolt.
A zámolás nem igazán elegendő, ha az üveg éle, akár csak a felülete felől is látszik, mert az élletörés szabálytalan volta miatt esztétikailag nem szép, illetve kagylósodás, kipattogzódás a zámolt felületen előfordulhat, s ez szintén nem kellemes látvány.
4. Szitázható-e több színnel az üveg?
Igen, lehetséges, de igen költséges vállalkozás. Az általunk használt eljárás során minden egyes színt külön szitával, egyesével kell felvinni a felületre, majd beszárítani. A technológiából következően a színek egymáshoz illesztése nagyon bonyolult feladat, s ezért nem is nagyon ajánljuk.
5. Leszedhető-e a parapet üvegekről a festék?
Az általunk gyártott parapet üvegekről hagyományos módszerrel, vegyszerrel nem. A festék ugyanis az edzési eljárás folyamán beleég a felületbe. Mechanikus úton lekaparható, de ebben az esetben kétséges az üveg későbbi felhasználhatósága.
6. Milyen biztonsági üvegezést használjunk fürdőszobákban?
Az edzett üveget javasoljuk, mert a fürdőkben magas a nedvességtartalom, és a ragasztott üveg lapjai közé, a fólia mellett a nedvesség bejuthat foltosodást okozva. Ha a megrendelő mindenáron ragaszkodik a ragasztott szerkezethez, gondoskodni kell az élzárásról.
7. Milyen különbség van az edzett-edzett ragasztott illetve a ragasztott üvegek élcsiszolásában?
A sima ragasztott üveg a méretre gyártás után csiszolható, azaz az élcsiszolás profilja a teljes üvegvastagságra vonatkozik. Az edzett-edzett ragasztott üveg esetében a technológiai sorrend a következő: szabás, csiszolás, mosás, edzés, laminálás. Az üveglapok külön-külön kerülnek csiszolásra, így a laminálás után, az üveg élébe belenézve két azonos profilt látunk egymás mellett.
8. Kell-e az edzett-edzett ragasztott üveg lapjait CNC-val csiszolni?
Nem kell, de ajánlott, ha szabad, látszó élei vannak. Ugyanis a szabászat és a hagymányos csiszolás után a két összeragasztandó üveglap méretében lehet eltérés. A lamináló gép egy sarokra pozícionál, így két él pontosan fut, míg a másik kettőnél lehetnek eltérések. Ez CNC-n történő csiszolással kivédhető, hiszen ezek a gépek nagy pontossággal dolgoznak.
9. Milyen üveget használjunk asztallapnak?
Ha nem egy teljes felületű asztalra szeretnénk védőburkolatnak alkalmazni az üveget, akkor mindenképpen javasolt, biztonsági és szilárdsági megfontolásból, az edzett üveg. A vastagsága az asztal kialakításától és a lap méretétől függ. Bár ez a drágább megoldás, a balesetek megelőzése érdekében mindenképpen megtérülő beruházás.
10. Egy örök dilemma: az üvegpolc
Az üvegpolcok esetében mindig kérdés: ragasztott vagy edzett üveget válasszak? Szilárdság és esztétikai szempontból az edzett a javasolt, de ha törik, és komoly érték van rajta… Ilyen esetekben inkább a ragasztott kerül előtérbe. A méretezésnél figyelni kell arra, hogy az egyik réteg törése esetén a másik alkalmas legyen a teher megtartására, míg nem történik beavatkozás.