Az elmúlt két évben, vagyis a válság kezdetétől az építőanyag-ipar szinte valamennyi ágazatában kétszámjegyű volt a visszaesés. Legrosszabbul a tégla- és cserépipar járt, itt 60-70 százalékos a visszaesés, a beton- és cementiparnál ugyan ez 40 százalékot ért el. Az üveggyártó-és feldolgozó ipar már kifelé tart, lassú növekedésnek indult. Az ajtó-ablakgyártásban nagy kapacitással rendelkező sok szereplős ágazat, a piac csökkenése miatt a visszaesés itt is elérte a 30%-ot. A panelrekonstrukciós program leállása, a támogatási rendszer leépülése, a magánerős építkezések csökkenése a szigetelőanyag-gyártókra is kedvezőtlen hatást gyakorolt.
Az MÉSZ elnök szerint nem lehet mindent a gazdasági válságra fogni. A keresletet nagymértékben visszaveti a rendkívül magas lakossági hitelek száma, a kereslet visszaesése miatt az ingatlan befektetők számára is összeszűkült a piac, ráadásul a bankok szigorú hitelpolitikára álltak át. Az irodaépítések is leálltak, több százezres kiadatlan új iroda keres bérlőt. Nagy állami beruházások nincsenek, ami van, az nagyon kevés, az infrastruktúra fejlesztések is megtorpantak az autópályaépítések leállásával. Az uniós pályázatok által biztosított fejlesztési lehetőségek a források átcsoportosítása, illetve a bankok hitelezési gyakorlata miatt lelassultak, majdhogynem megálltak.
A szakma a gödör alján van, reméljük, ennél már nincs lejjebb. Természetesen nem ültünk ölbe tett kézzel, hiszen széles szakmai bázison kidolgoztuk az energiahatékony újépítés-felújítás programját, mely bekerült az Új Széchenyi Terv prioritásai közé. Nem szabad elfelejteni, az ágazat az egyik legnagyobb foglalkoztató, a kormány munkahely-teremtési szándéka itt valósítható meg legkönnyebben. A program nagy hangsúlyt fektet a középületek rekonstrukciójára, is ez lenne az állam számára a leggyorsabban megtérülő befektetés. A kormányzati szereplők közelmúltban tett nyilatkozatai bizalmat keltőek, reméljük, hogy az év elején az első pályázatok között találkozunk az építésgazdaság számára is kedvező tendenciákkal. A lakásvagyon felújítása a másik nagy falat, már eddig is voltak olyan finanszírozási technikák, amelyek a fűtési számla csökkenésére alapoztak. Ha belépne a szervezett – uniós - támogatás is, eddig nem látott piac nyílna az építő- és az építőanyag ipar előtt is. A források megnyitása mellett nagyon fontos az építésgazdaságban tapasztalható tartozási lánc felszámolása, a jogszabályi környezet javítása. Több, a kormányzat által létrehozott munkacsoportban dolgozunk együtt a többi szakmai szereplővel.
A szakma problémái mellett nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a kolontári iszapkatasztrófa áldozatainak megsegítésére az építőanyag-ipar soha nem tapasztalt összefogással létrehozta az Építési Szolidaritási Platformot, mely több, mint hatszázmillió forint értékű adományt ajánlott fel az újjáépítéshez.
Minden válság, minden recesszió egy új kezdetét is jelentheti. Optimista vagyok abban a tekintetben, hogy „..megfogyva bár, de törve nem…” -egy új, minőségi építésgazdaság fog szolgálni egy új, minőségi piacot. Ez azt is jelzi, hogy a szakma él, élni akar, segíteni akar másokon és önmagán, komolyan veszi a nemzeti együttműködést.-fejezte be az interjút Széman György a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke.